Projektnapló

 Pályázati azonosító: HAT-KP-1-2025/1-002093

Célunk az utazással az volt, hogy kapcsolatot teremtsünk az érintett tájegységek magyarságával és erősítsük egymásban az együvé tartozás érzését. Az utazás során a meglátogatott helyszínekhez kapcsolódó írók, költők, történelmi személyiségek életével, életművével, a hozzájuk kapcsolódó érdekességekkel ismerkedjünk meg. Fontosnak tartottuk, hogy mindeközben a program a természeti értékek felfedezésére is lehetőséget teremtsen.

A PÁLYÁZATBAN SZEREPLŐ PROGRAM RÉSZLETES BEMUTATÁSA ÉS ÉRTÉKELÉSE

A Határtalanul program keretében megvalósult ötnapos kirándulásunk során nemcsak új helyeket fedeztünk fel, hanem közelebb kerültünk a határon túli magyarság kulturális és történelmi örökségéhez is.

A kirándulás programjai:

1. Nap

Május 18-án kora reggel izgatottan szálltunk fel a buszra, hogy nekiinduljunk erdélyi utazásunknak. Az első útunk Nagyváradra vezetett, ahol megcsodálhattuk a gyönyörű Szent László Székesegyházat, valamint a hozzá tartozó Püspöki Palotát, majd egy sétát tettünk a belvárosában, megtekintve a nagyváradi várat is. Végül a főtéren a gyerekek egy kis szabadidőt is kaphattak, hogy maguk fedezzék fel Nagyvárad meseszép épületeit, mellyel elindítottuk a mindennapos kvízfeladat megoldások sorát. Célunk ezzel az volt, hogy visszajelzést kapjunk a látottak-hallottak rögzüléséről. Ezután újra buszra szálltunk, és a szállásunk felé indultunk. Mielőtt megérkeztünk volna, megcsodáltuk még a Királyhágóról elénk táruló kilátást, majd estére megérkeztünk Magyarfenesre, első szállásunk helyszínére. Egy finom vacsora után, mindenki elfoglalta a szobáját, és várva a további napokat nyugovóra tért.

2. Nap

A második napon reggeli után a bőröndjeinkkel együtt újra útra kerekedtünk. Első megállónk Szovátán a Medve-tónál volt, ahol egy rövid séta közben megismerkedhettünk a sós víz gyógyhatásaival. A gyerekek nagyon élvezték, hogy a sok buszozás után végre a természetben tehettünk egy sétát. Természetesen a kürtöskalácsozás sem maradhatott el, ezen a festői tájon. A Medve-tó után Korondon volt a következő programunk. Itt először megismerkedhettünk a székelykapuk történetével, a székelykapuval, mint jelképpel, majd a meglátogattuk a világon a hét család egyikét, akik a mai napig taplógomba feldolgozásával foglalkozik. Itt egy nagyon érdekes előadást láthattunk a taplógomba felhasználásáról, valamint lehetőségünk volt egy apró emlék vásárlására is. Hazafelé még megismerhettük a sótömbök feldolgozását is. Végül újra buszra pattantunk, és meg sem álltunk Zeteváraljáig, ahol elfoglaltuk a gyönyörű környezetben található szállásunkat az elkövetkezendő 3 éjszakára.

3. Nap

A harmadik napon hosszú-hosszú buszút állt előttünk, hiszen Moldva egyik magyar településére, Pusztinára utaztunk. A hosszú út azonban megérte, mivel nagyon szeretetteljes fogadtatásban részesültünk. A legkeletibb Szent István Templom meglátogatása után, egy hagyományos csángó parasztházat tekinthettünk meg, valamint megismerkedhettünk a hagyományos paraszti kultúrával. Végül a ház tulajdonosa házi készítésű fánkozással tette teljessé a gyerekek számára a programot. A szállásra visszavezető szintén hosszú utat szerencsére több kisebb megállóval szakítottuk meg. Először az 1000 éves határnál álltunk meg, majd Csíksomlyóra tértünk be, ahol megcsodáltuk a legendás Mária szobrot, valamint megkóstolhattuk a gyógyhatású, természetesen szénsavas borvizet. Végül fáradtan érkeztünk vissza szállásunkra, ahol a finom vacsora és az esti bandázás nem maradhatott ki.

4. Nap

A negyedik napon újra a természeté volt a főszerep, hiszen a festői Békás-szoros, valamint a Gyilkos-tó volt a fő úticélunk. Előtte azonban még ellátogattunk a Tarisznyás Márton Múzeumba, ahol egy színvonalas kiállítást nézhettünk meg, valamint betekintést kaphattunk az örmény kultúrába is, egy örmény templomon keresztül.  Sajnos az eső erre a napra megérkezett, így a Békás-szorost busszal tudtuk csak felfedezni, de aztán kedvezett az idő, és a tavat már saját lábunkon tekinthettük meg, lehetőségünk volt a tavat és közeli környékét felfedezni. Végül következett az utolsó esténk, amit a gyerekek nagy örömére egy rántotthúsos vacsorával, és jó hangulattal zártunk.

5. nap

Az ötödik napon korai reggelizés után, bőröndjeinkkel együtt buszra szálltunk, és megkezdtünk útunkat hazafelé. A hosszú utat két megállóval szakítottuk meg. Először Farkaslakán tettünk egy rövid megállót, ahol Tamási Áron számára készült emlékművet tekintettük meg. Ezután Kolozsvár felé vettük az irányt, ahol egy hosszabb megálló következett. Itt meglátogattuk a Szent Mihály templomot, valamint Mátyás király szobrát és szülőházát. Sajnos a Házsongárdi temető helyi programok útlezárása miatt sok időt igényelt volna, így kénytelenek voltunk lemondani róla. Mielőtt újra buszra szálltunk volna, hogy ténylegesen hazafelé vegyük az irányt, a gyerekeknek még lehetőségük nyílt a fagyizásra is. A hazafelé vezető út jó hangulatban telt, fáradtan, de jó hangulatban érkeztünk meg az iskolához.

Ez az utazás nemcsak földrajzi, hanem lelki-szellemi utazás is volt – büszkék vagyunk, hogy részesei lehettünk.

Az utazást megelőzően felkészítettük tanulóinkat a kirándulás programjaira.

Az előkészítő óra célja volt, hogy a diákok megismerjék az 1000 éves határ történelmi és kulturális jelentőségét, valamint felkészüljenek a kirándulás során szerzett tapasztalatokra, így mélyebb értelmet nyerjen számukra a határ menti régió meglátogatása, hogy a diákok megismerjék a kirándulás során felkeresendő területek földrajzi, történelmi, néprajzi és kulturális értékeit, valamint betekintést kapjanak a határon túli magyarság mindennapjaiba.

Az óra megtartására történelemszakos kollégánkat kértük fel, aki a kiránduló csoport mindkét osztályának oktatja a történelem tantárgyat ebben a tanévben.

Kollégánk az órán ismertette, hogy az 1000 éves határ nem csupán egy fizikai vonal a térképen, hanem egy olyan történelmi és kulturális szimbólum, amely évszázadokon keresztül meghatározta az adott régió sorsát. Elmagyarázta, hogy a határok változása során különböző történelmi események és politikai döntések alakították a térség mai arculatát. Hangsúlyozta, hogy a határ menti közösségek különleges kulturális örökségen osztoznak, amelyek gazdagítják az ország sokszínűségét. Továbbá felhívta a figyelmet, hogy a kirándulás során lehetőség nyílik arra, hogy személyesen is megismerjék ezeket a hagyományokat, épületeket és embereket. Ezenkívül kiemelte, hogy az utazás nemcsak történelmi tudásukat bővíti, hanem élményekben és személyes tapasztalatokban is gazdagítja őket, így jobban megértik, miért fontos megőrizni és tiszteletben tartani a határok szerepét és jelentőségét.

Ezenkívül beszélt a térség természeti értékeiről is, például a természeti tájak szépségéről, a folyókról, erdőkről és védett területekről. Rávilágított arra, hogy ezek az értékek nemcsak a természet szépségét mutatják, hanem fontos szerepet játszanak a helyi közösségek életében, például a turizmusban, a hagyományos gazdálkodásban és a környezetvédelemben. Hangsúlyozta, hogy a kirándulás során nemcsak a történelem és kultúra, hanem a természeti értékek megóvására és megértésére is lehetőség nyílik. Ezáltal a diákok jobban megértik, miért fontos a természet és a környezet tisztelete és védelme.

A tanulók lehetőséget kaptak, hogy elmondják, mit várnak a kirándulástól, kérdéseiket, aggályaikat. Ez segített nekik felkészülni és növelni az érdeklődést.

A tanulmányi kirándulást megelőző felkészítő foglalkozás során kiemelt szerepet kapott a Határtalanul! program digitális tananyagának használata. A 7. évfolyamos tanulók motiváltan dolgoztak a Barangoló Digitális Tartalomtár és az Okos Doboz – Külhoni régiók – Erdély feladatainak segítségével.

A foglalkozáson a tanulók önállóan és csoportmunkában is dolgoztak, a digitális feladatok pedig lehetőséget biztosítottak az ismeretek játékos, élményszerű feldolgozására.

A legnagyobb érdeklődést az Erdély történelmével, nemzetiségeivel és hagyományaival foglalkozó feladatok váltották ki. A tanulók különösen szívesen oldották meg az erdélyi városokat, népi motívumokat, népszokásokat és gasztronómiát bemutató feladatsorokat. Nagy figyelmet kaptak azok az anyagok is, amelyek a kirándulás helyszíneihez kapcsolódtak.

Az online feladatok előnye volt, hogy a tanulók többször is visszatérhettek az egyes témákhoz, kijavíthatták hibáikat, és saját tempójukban mélyíthették tudásukat. A digitális tananyag hatékonyan támogatta a felkészülést, és hozzájárult ahhoz, hogy a kirándulás során a diákok már előzetes ismeretek birtokában találkozzanak a meglátogatott helyszínekkel.

A foglalkozásokról fényképfelvételek készültek, amelyek a Budapest XV. Kerületi Károly Róbert Általános Iskola honlapján megjelent beszámolóban is megtalálhatók. A fotók jól szemléltetik a tanulók aktív részvételét, érdeklődését és a felkészítő munka közösségépítő jellegét.

A digitális tananyag használata jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a tanulók a Határtalanul! program célkitűzéseinek megfelelően felkészülten, nyitottan és érdeklődően vettek részt az erdélyi tanulmányi kiránduláson. A megszerzett előzetes ismeretek a helyszíni tapasztalatokkal kiegészülve segítették a nemzeti összetartozás élményének elmélyítését és a külhoni magyarsággal kapcsolatos ismeretek bővítését.

A kirándulás előtt a csoport meglátogatta a Magyarság Házát, amely kiváló lehetőséget nyújtott arra, hogy mélyebb betekintést nyerjenek Magyarország történelmébe, kultúrájába és hagyományaiba.

A Magyarság Házában egy órás előadás keretében előzetes tudást kaptak a tanulók Magyarország történelmi szétszakadásáról. A látogatás során a diákok interaktív kiállításokat és multimédiás bemutatókat tekintettek meg, amelyek segítettek megértetni velük a nemzeti örökség fontosságát.

Ez az élmény megalapozta a későbbi kirándulás tematikáját, és felkeltette az érdeklődést a magyar kultúra iránt. Emellett lehetőség nyílt kérdések feltevésére, valamint arra, hogy a gyerekek saját élményeikkel és kérdéseikkel gazdagabbá tegyék a programot.

Érdeklődőek voltak az előadás kapcsán, hiszen ott szembesültek legtöbben azzal, hogy mennyi magyar ember él a határon kívül.

Az erdélyi kirándulásunkat iskolagyűlés keretében értékeltük.

Az értékelő óra kiemelkedő része volt a programnak, hiszen lehetőséget adott arra, hogy a kirándulók megosszák tapasztalataikat és élményeiket az iskola közössége előtt. Ez az alkalom nemcsak a gyerekek önkifejezésének és kommunikációs képességeinek fejlesztését szolgálta, hanem erősítette az osztályközösség összetartását is.

A résztvevő tanulók képes prezentáció segítségével számoltak be a látott helyszínekről, programokról. Az egyik tanuló videós összeállítása érzékeltette a többi tanulóval a sok-sok megtett kilométert. A beszámolók során a diákok megosztották, milyen élményekben volt részük, mit tanultak a természetjárás során, és hogyan érezték magukat a kirándulás alatt.

A különböző osztályok tanulói kérdéseket tehettek fel, melyre az utazásban részt vevő gyerekek szívesen és kielégítően válaszoltak, érzékeltetve, hogy mennyi élményben volt részük a külhoni magyarság megismerése során. Ez az alkalom hozzájárult ahhoz, hogy a gyerekek tudatosabbá váljanak saját tapasztalataik értékelésében, valamint megerősítette a közösségi élményt, hiszen mindenki megoszthatta saját szemszögét.

Az értékelő óra végén a tanárok és diákok együtt beszélgettek arról, mit tanultak, milyen élmények maradtak meg leginkább, és hogyan lehetne még jobbá tenni hasonló programokat a jövőben. Ez a reflektív megközelítés segít abban, hogy a kirándulás ne csak egyszeri élmény legyen, hanem hosszú távon is hozzájáruljon a tanulók fejlődéséhez és közösségi érzésük erősítéséhez.